A harmadik hónap eredményei

- rendszerjelleggel átalussza az éjszakát, este fél tíztől akár reggel 6-ig.
- egyértelműen gügyög: hő, hó, hű, hú és társai, illetve boldog sikkantások
- vigyorog az ismerős arcokra, főleg, ha bohóckodnak neki (mint az anyja)
- legújabb nevei: Berkóferkó, Loncika, Öcike
- szereti az éneket - anya felfrissdítette a népdalrepertoárját, és akár egy órán keresztül tud neki énekelni ismétlés nélkül (koregorgráfia-karikázók előnyben, azok húzzák maguk után a következő nótát)
- Benedek Eleket olvasok fel neki, meg Dr. Seuss-t angolul, nagyon élvezi
- kapott egy játszószéket (majd rakok képet), amin mindenféle érdekes zörgős, csörgős, csillogós plüssállatka van, és azokat szeretné nagyon megcibálni. Egyelőre nem éri el őket, de a mozgásától hintáznak az állatok, az is nagyon tetszik neki.
- még nem, ismétlem, NEM fordult meg a hasáról a hátára, de nem is nagyon tesszük hasra, mert visít tőle. Támadónő szerint kell hasra tenni, naponta többször egy-egy percre, hogy emelje a fejét, és kúszni kezdjen. Utálja. Viszont szeret "ülni", akár a székében, akár vkinek az ölében, és úgy tekingetni.
- a lámpák még mindig rögtön az arcok után következnek a népszerűségi listán, akkor is, ha nincsenek felkapcsolva, imádja nézni őket. (Honnan tudja egy gyerek a lámpáról, hogy lámpa, tehát érdekes, amikor nincs is felkapcsolva? Nem csak a plafonon, hanem asztalon, falon, akárhol...)
- a csütörtök anya kegyelmi napja: Berci napközben az anyósoméknál van, este meg a mamánál alszik, én csak a transzportnál segítek be, meg a fürdetésnél néha, szóval van időm mindenfélét csinálni, pl. takarítani, ügyeket intézni, blogot írni... (mi van ma? persze, hogy csütörtök)