Alvásidő

Alvásidő, micsoda gyönyörű szó! Egyrészt ugye alvás, ami mindenképpen szuper, akár ha anya maga teheti, akár az, ha Berci csinálja. Mert amikor Berci alszik, anya csodálatos dolgokat csinálhat, amihez amúgy nem tud hozzáfogni, például takarít, mosogat, dolgozik, na jó, néha facebookos flashjátékokat játszik vagy tévézik. És a másik komponens: az idő. Önmagában is jó ha van, de ha a gyerek alvására vonatkozik, és van neki egy szokott helye a napban, és egy szokott hossza, az valami mesés. Alvásidő: minden nap 12-2 körül, úgy másfél óra átlagban. Azért ujjongok ennyire rajta, mert Berci élete első 14 hónapjában nem igazán mutatott hajlandóságot az ún. napirend kialakítására, hacsak nem étkezések területén, bár ott is hajlamos volt némi rapszodikusságra. De pár hete nálunk kérem alvásidő van - nem meglepő, hogy most is az van, és végre jut idő frissíteni ezt a szegény elhanyagolt blogot, aminél kevesebb törődést az utóbbi időben csak a sminkjeim kaptak :)

Szóval mióta rájöttünk, hogy Bercinek nem nagy az alvásigénye, és bőven elég neki napjában egyszer aludni, mindenki boldog. Berci hatkor felkel és reggelizik, (ha korábban, akkor még visszaalszik, de ha később, akkor esély sincs), egész délelőtt pörög mint ringlispíl, tízóraizik, majd 11 körül elkezd koordinálatlan lenni, és 12kor rendszerint beájul. Ehhez persze az kell, hogy meitaiban vagy manducában felkössem, de akkor valóban 5 perc kell neki, míg ha berakom a kiságyába garantáltan egy órát üvölt. Úgyhogy a kisebb ellenállás irányába menve felkötöm.  Az lehet a háttérben, hogy olyan unalmas vagyok, hogy a gyerek is elalszik rajtam :)

A gyermek továbbra sem akar önállóan járni. Mászva már ügyesen csatalngol mindenhol, feláll, alig kapaszkodik, fel-le mászik a bútorokról, és ÁLLANDÓAN pakol - de nem jár. A korabeli srácok már igen, amitől persze kicsit szarul érzem magam. (Megjegyezem ez az a szép időszak, amikor nem tudok olyan tempóben elpakolni, ahogy ő kipakol, úgyhogy állandóan csatatér van.)

Amit viszont továbbra is rohamtempóban fejleszt, az a beszélőkéje. Korához képest elképesztő mennyiségű szót tud, és használ, és a nagyját egész érthetően mondja (vagyis más is megérti, nem csak anya). Erre viszont roppant büszke vagyok. Megpróbáltam összeszedni, mi mindent mond, de tuti nem fog eszembejutni minden:
- WATTÓ, AUTTTÓ (autó, ill. minden, aminek kereke van)
- családtagok, úgy mint: APA, MAMA, PAPA, DÉ (dédi), BÁ (Bálint a tesóm, és keresztapa), és a legutóbbi tudománya az AJAAA, ami anya, amit eddig nem mondott, és nyilván kétségbeejtett, hogy pont engem nem hív sehogy, vagy apának, vagy mamának, ha olyanja van. De most már én vagyok az 'aja'. (Valószínűleg a ny betű kimondásával volt gond, mert érteni már rég érti, hogy 'anya',k és rám mutat, csak nem mondta sosem.)
- HAMM / AMMMA / MEMMM: ez az ennivaló, ezzel jelzi, hogy éhes, vagy ha lát valami ehetőt - ide kapcsolódva BUUU/BÁÁÁ (buláta, ill. minden extrudált gabonakészítmény)
- TÁÁÁ - tea ill. minden innivaló (nem csak Bercié cumisüvegben, hanem pl. anya poharában is a bor)
- JÁTTTÉÉÉ (játék, összefoglaló néven, ill. a kosár neve, amiben tartjuk őket), JABBAA (labda), MÁÁÁÁ (mágneses játék), TÁÁÁÁ (karikák, erre nincs magyarázat), HITTÁÁ (hinta), TÚÚ (csúszda),  BABBBAAA (játékbabák, és minden kisgyerek egy méter alatt, akár képen, akár élőben, ill. saját magára is ezt mondja tükörben vagy fényképen)
- VÍÍÍÍ - víz, virág vagy villamos (a BU pedig busz, természetesen)
- VÉÉÉÉ - fogkefe, sztem a vízhez van köze, hogy így hívja, de passz (van egy saját felnőtt fogkeféje, amivel egyedül most fogat, kap babafogkrémet is, amit kiszopogat belőle, és állandóan kéri, napjában többször is)
- állatok (ezeket meg is mutatja a könyveiben, és mondja): HÁPPPPÁ/HÁPPPII (kacsa, nyilván), VAVAAA (kutya), CICCCCA / TIIITTÁÁÁ (navajon..), BÁMM, BÁBBII (ez darázs, vagy méhecske, az angol bumblebee alapján), MA (majom), UÍÍÍUÍÍÍ (malac), JÓ (róka, vagy ló, de lehet hóember is), TUKKK/TOKKOOTT (tyúk),  TE/TEK (teknősbéka), BEE/BAA (birka, bárány), BRUMM/BRRR (mackó), NNÚÚ (nyuszi), BJE (béka, brekeke), és a hangtalan tátogás, ill halk PAPAPA: ez a hal
- NNNNNA (nap), HOO (hold), BÖ (bögre), KÉ (kép a falon)
- zöldség-gyümölcs: APPPI (alma, ez az angol apple-ből jön, mert ezt az egyet így tanulta meg), BA (banán), PA (paradicsom), UBB/UBBII (uborka) - az almáért meg van veszve, és a gerezdeket egyedül elharapdálja, persze közben végigautózik vele a földön, de valamennyi koszt meg kell ennie
- Hihetetlen mennyiségű madár (van egy madaras könyve), GÓÓÓ / GÓÓÓJ (gólya), UHHUUUU (bagoly), VA (varjú), BU (búbosbanka), SZSII (sirály), HA (harkály) - és észbontó, hogy ezeket minde megh is ismeri, más könyvekben is, mondjuk itt a bagoly és a gólya (meg természetesen a kacsa) vezet
- ÁPCI (ha valaki tüsszent, ill. némi nagymamai félrevezetés miatt virágokra is szokta mondani, de amúgy azokat inkább VIIIII-nek hívja)

- NEMMM (egyértelmű)

- AJJÓ (halló helyett a telefonba, de csak ritkán, mert ha a kezébe kap ilyesmit, akkor nyomogatni akarja, nem beszélni vele - amúgy ha hallja benne a hangunkat, az eléggé összezavarja)

- TÜCCS (leülni, ülés, ülj le, nyilván a csüccsből)
- TETTYÉÉ (tessék)
És a kicsit váratlanabbak:
- HÁTTÁÁ (háttal, ezt olyankor mondja, amikor lemászik ágyról vagy kanapéról, mert így tanítottuk, hogy ne fejjel előre menjen le, hanem szépen, háttal...)
- TOTOMM (Thosam, a gőzmozdony - ez az első szó, amit kimond a reggeli kaja után, vagyis, hogy kapcsoljuk be már neki a tévében a cuccot - és állandóan mondja, akárhányszor csak meglátja a tévét, vagy bármelyik távirányítót) - legújabban csatlakozott hozzá a POPOMM, ami nyilván a POM-POM mesék, amiket most vezettünk elő
- HOPPÁ (vegyél fel, vegyél ki)
- PAPPPÍÍ (papír - mindez, ami a könyvekből, újságokból marad, ha a kezébe kerül)
- KKKUU, TUKKUUU (kulcs) - imádja a kulcsokat, mindenhonnan megszerzi őket
- NNITTTOO (nincs több - ha valami elfogyott, vagy elvettük, vagy nem kér többet)
- HÁPPPÁ (na, ez nehéz, mert kontextusfüggő, mert lehet kacsa, vagy apa, de az ékszereim közelében a hajpántra vonatkozik, ami meg akar kapni, majd a maga ill. mások fejére illeszteni)
- ÉTTÁ (séta, amikor lemegyünk sétálni, vagy amikor le akar menni, vagy amikor kimegyünk az utcára bármilyen okból) - ide kapcsolódik a PÁPÁ, ami mond szépen, de csak kicsi spéttel, kb. amikor az illető, akitől elköszöntünk már a földszinten van - és mondja olyankor is, amikor mi magunk megyünk el otthonról együtt.
- ITTÓÓ (itthon, amikor megérkezünk és belépünk a lakásba)

És ezzel tuti nem mondtam el mindet, de most hirtelen ennyit tudtam összeszedni. Amúgy mindent utánoz, amit mondunk, és megtetsztik neki. Például a minap megismételte azt hogy hatszög (HÁCCŐŐ), vagy azt, hogy torta (TOTTÁÁ).

 Ennél persze sokkal többet megért, és összességében elég jól leveszi, hogy mit akarunk tőle (gyere ide; nem szabad; éhes vagy?; nem ütjük, csak simizzük; fogd meg; add ide; nem a miénk; elcsúszol, csúszik; kapaszkodj; kérem; CSAK SIMIZZÜK, KAPASZKODJ, NEM SZABAAAAADD, A KUTYA MINDENSÉGIT NEKI TE GYEREK!!!) - csak tojik rá :)