Úgy kezdődött, hogy a szenteste kissé kitolódott, mert rá, aki soha nem alszik egy óránál többet napközben, rájött a durmolhatnék 24-én délután. 4 után kelt, és csak ekkor tudtunk először itthon, hármasban karácsonyozni. Csak az egy nagy ajándékát, a nagy ugrálóállatot bontotta ki (sok unszolásra, lásd videó).
Nem tévedés, ez ez aranyborjú, annak minden biblikus jelentéstartalmával együtt. (Piros lovacskát akartam, de az már nem volt, csak hülye pandák, meg kutyák, amin nincs mibe kapaszkodni, úgyhogy maradt a bornyú. Annak legalább szarva van.) De Berci részéről inkább leszarva van :) Még nem tud egyedül ráülni, és elég hamar megunja, ha ráültetjük. Főként zsámolyként és kézifegyverként szereti használni, illetve ütlegeli (közben talán azt mormogja, hogy 'pusztulj, Mammon', de ebben nem vagyunk biztosak).
Ezután villámgyorsan elindultunk anyósomékhoz (közben félúton visszafordultunk a forgalmi engedélyért), és csekély egy órás késéssel meg is érkeztünk. A férjem kriminálisan éhes volt, ezért a biztonság kedvéért mindenkivel összeveszett, aztán bocsánatot kért. Ettünk, ajándékoztunk. Berci kapott a kisauóflottájához újabb kiegészítőket, meg valami kejfeljancsi jellegű Micimackót karikákkal, meg valami dupló-szerű építőt. Én meg egy hajvasalót, csak használjam (többet, mint a rendes vasalót) :)
Az egy órás késést tovább görgetve 8 előtt nem sokkal érkeztünk anyuékhoz, ahol a nagyszülőkön kívül a nagybty és az unokatesóm is ott volt. Újabb ajándékozás, újabb evés. (Koccintásokat nem is mondom). A gyerek, aki néhány héttel ezelőtt legtöbbször 9kor már aludt, akkor kezdett csak el igazán élni. A kacsás bébizongora egy kicsit még korainak bizonyult, csak leamortizálni akarta, de ez a tekergető drótos-karikás izé sikert aratott:
Berci ott aludt, 10 után még dajdajozott, aztán volt hajlandó lefeküdni.
Másnap, szombaton reggel templom, majd ebédre mentünk a nagybátyámékhoz, unoka- és másodunokatesók minden mennyiségben. Evés, ajándékozás, happy feeling. Gumimotoros kisautók.
Zsófika kismotorjának elkobzása, hasra fordítás, és a kerekek megszerelése. (A másfél éves kislány szerencsére béketűrő, bár annyit azért megjegyzett, hogy "ajjajj, baba").
Délután hiánypótló karácsonyozás az öcsémékkel. Evés, ivás, ajándékozás. Mágneses építőjáték, apró fürdőskacsák (!!!). Este hulafáradtan haza.
Vasárnap: újabb nagyobb családi felvonulás anyósoméknál. Berci egyre kevésbé értette a felhajtást (a keresztelő óta nem látta egyszerre az összes nagyszülőjét), de azért kihasználta, hogy mindenki őt dédelgeti. Armstrong kutya kitér a hitéből. Durván finom ebéd.
Délután a kicsit gyengélkedő dédi meglátogatása. Dédi örvendezett, Berci körbetappancsolta a lakást. Az öltözékén látszik, hogy egy kicsit kiengedett a feszes ünnepi viseletből.
Egy picit megzongoráztatta a dédit:
A karácsony nettó hozadéka, hogy a gyerekjátékok lakásbeli térhódítása ellen folytatott meddő harc teljes feladásra került, valamint Bercit innentől kezdve lehetetlen este 11 előtt lefektetni.
Boldog Karácsonyt Mindenkinek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése